Menu

KAPACITÁS BŐVÍTÉS



Hr

LEGÚJABB TERMÉKEINK

Tekintse meg a legújabb termékeink fotóit!

New

Hr

ÁRAJÁNLAT

Amennyiben árajánlatot szeretne kérni, akkor kattintson az "Árajánlat kérése" gombra, adja meg a szükséges adatokat és felvesszük Önnel a kapcsolatot!

Onoff Útmutató az árajánlatkérés elkészítéséhez



Hr

TELEPHELYÜNK

Hr

REFERENCIÁK

Hr

AJÁNLD A WEBOLDALT


Ajanlas

Hr


AZ OLDAL FORDÍTÁSA



FÁBÓL VAGY MŰANYAGBÓL

"Nézünk egy-két érvanyagot a fa alapanyag, keretanyag mellett:
A fa a többi alapanyaggal összehasonlítva számos előnnyel rendelkezik. A fa a legfontosabb újratermelhető nyersanyagunk, amely tartamos erdőgazdálkodás mellett a jövő generáció számára biztosított. A fa növekedésének egyetlen energiaigénye a napenergia. A folyamat során CO2 kötődik meg, és a fa élete során, valamint a fatermék használati ideje során tárolódik. Az ablakkeretek gyártásához használt más konkurens anyagok mindegyikének gyártásához igen jelentős energia befektetésre van szükség, ami egyúttal tetemes mennyiségű CO2 felszabadulását is okozza. A faanyagot és a fából készült terméket a használati idejük után hőenergia termelésére lehet hasznosítani. Eközben a fában tárolt napenergia ismét felszabadul. Ez a folyamat aCO2 szempontjából semleges, mivel az égés során csak annyi CO2 szabadul fel, mint amennyit a fa korábban a növekedése során megkötött. A biztonságos és környezetvédelmi előírásoknak megfelelő energetikai hasznosítás szempontjából egyes esetekben gondot jelentenek bizonyos lakkok és favédőszerek. A ma alkalmazott lakkok és lazúrok esetén az energetikai célú hasznosítás azonban nem jelent problémát. A faablakok nyújtják a legmagasabb komfortérzetet. A fa olyan természetes anyag, amelyet sokkal dekoratívabbnak és kellemesebbnek érzünk, mint a PVC-t vagy az alumíniumot. A faablak nemcsak az építkezés műszaki eleme, hanem egyúttal a lakás berendezésének értékes és dekoratív része is. A jól karbantartott faablakok igen hosszú élettartamúak. Nem számítanak ritkaságnak az 50 évesnél régebbi faablakok. Ritkán akár 100 évesnél idősebb ablakokkal is találkozhatunk. A szakszerűen beépített és megfelelően dolgozott- ami a mai ablakoknál minimális ráfordítással jár - faablakok évtizedeken át értékes és dekoratív részét képezik lakásunknak. Az ablakok más alapanyagainál az ilyen hosszú élettartam még nem bizonyított. Ugyanakkor tény, hogy a PVC- és alumíniumablakok 20 év után már kevésbé esztétikusak, akkor is, ha műszakilag még kifogástalan állapotban vannak. A fa egy olyan anyag, amely korosan is megőrzi méltóságát. A faablakok az elterjedt nézetekkel szemben nagy tűzbiztonságot nyújtanak. Bár a fa éghető anyag, de még megégett állapotban is sokáig megtartja alakját, míg a fémek deformálódnak. A tűz hatására a PVC igen gyorsan elveszti alaktalanságát, valamint ellenőrizetlen égési körülmények között fennáll annak veszélye, hogy rendkívül mérgező anyagok, pl. dioxon és furán keletkezik. A faablakok gyártásának egyes fázisait még ma is kézzel végzik, ennél fogva készítésük sokkal több élő munkát igényel, mint a PVC - ablakok nagymértékben automatizált gyártása."

Forrás: Magyar Asztalos és Faipar 2003/7

Hrl

Az ilyen jellegű összehasonlítások rendkívül bonyolultak, kényesek, és számos becslés és közelítő modellszámításon is alapulnak, ennek ellenére jelenleg ez az egy objektív támpontunk van a témában. E kutatás végeredménye pedig kimondottan kedvező a faablak számára, hiszen a vizsgált 11 környezetszennyezési szempontból az intézet 8 szempontból a fa keretszerkezetet minősítette kedvezően és csak 3 szempontból maradt a fa alul. Ugyanolyan méretű PVC -ablak előállításánál jelenleg 60%-al több üvegházhatást okozó gáz szennyezi a környezetünket, mintha azt fából készítettük volna.

További összehasonlító adatok

Tulajdonságok Faablakok PVC-ablakok
Épületfizikai tulajdonságok (légzárás, vízzárás, hanggátlás, hő átbocsátás, szélállóság)
Keret "K" értéke 0,80-1,4W/m2K 0,8-2,8W/m2K
Vetemedés Csekély, de van Csekély, de van
Hő tágulás Csekély Nagy
Beépítés Egyszerű Nehezebb
Működése Megbízható Megbízható
Időjárásállósága Korlátozott Korlátozott
Öregedése fizikai folyamat, időben helyrehozható kémiai folyamat, nem megállítható
Élettartam Karbantartás esetén 50 év körül ?
Tűzbiztonság égés során szilárdsága hosszan megmarad hőre lágyul, mérgező gázok
Sérülések javítása lehetséges korlátozott
Esztétikai szempontok, komfort tetszetős, "emberi" rideg
Recycling Elméletileg mindkét anyagnál megoldott
Színválaszték végtelen korlátozott
Átfesthetősége lehetséges nem lehetséges
Nyersanyagforrás újratermelődő véges
Ökológiai mérleg a fa 11 szempontból 8-ban előnyösebb a műanyagnál *

* üvegházhatás, ózonlebontás, illetve ózonkibocsátás, energiamérleg, hulladéklerakás, savasodás, ökotoxicitás, ásványi anyag terhelés.

Mint az a táblázatból látszik, a PVC ugyan nem vetemedik, de a nyári - téli hő tágulása nagy, ami az alaktartás szempontjából talán rosszabb is, mint a jól megcsinált faablak csekély vetemedése. A két szerkezet öregedése között is lényeges különbség van. Míg a fa - túlnyomórészt fizikai öregedése okán - javítható, addig a PVC-ben lezajló kémiai folyamatok ezt kizárják. Bizonytalan a PVC élettartalma is, hiszen a technológia relatív új. A PVC égésével több probléma is adódik, hőre lágyul és számos extrém mérgező gáz szabadul fel égése során. A fa alapanyaga újratermelhető és az ökológiai mérlege is jobb. Újdonság a fa újrahasznosításának nem régi változása."

Forrás: Magyar Asztalos és Faipar 2003/10

Hrl

A hideg idő beálltával évről évre felmerülő probléma, hogy a hőszigetelő üvegezésű ablakok üvegezésén páralecsapódás keletkezik... A régi, rossz légzárású ablakokkal felszerelt lakásokban kisebb a páralecsapódás veszélye, mert ott a nagy légcsere miatt nem emelkedik meg a páratartalom. Igaz, ennek nagy ára van, a fűtési költségeken lehet ezt érezni. Az hogy az ipar elkezdte a jó légzárást nyújtó ablakokat gyártani, elkezdődtek a párásodással, penészesedéssel kapcsolatos reklamációk is. A páralecsapódások a hideg felületeken, az ún. hőhidakon történnek, legyen az üveg, panel sarokcsatlakozás, vagy szigeteletlen monolit vasbeton áthidaló. A jelenség fizikai törvényszerűségeken alapul, adott külső és belső hőmérséklet, belső relatív páratartalom és üveg hőszigetelési érték mellett törvényszerűen keletkezik páralecsapódás. Teljes egészében el nem kerülhető, legfeljebb gyakorisága csökkenthető.
A párásodás oka:
Fizikai törvényszerűségek alapján mondhatjuk, hogy a levegő a hőmérsékletétől függő mennyiségű vízgőzt tartalmazhat gőz (pára) formájában. Ha a levegő az adott hőmérsékletének megfelelően maximális vízgőzmennyiséget tartalmazza, akkor telített állapot áll elő, ez a 100%-os relatív páratartalom, ekkor páralecsapódás történik. Az ablak belső felületén, akár a kereten, akár az üvegezésen, a leghidegebb pontokon indul el a páralecsapódás, annak környezetében ugyanis a levegő messze a belső szobahőmérséklet, pl. 20 C alatt van, tehát ott a fentiek alapján a relatív páratartalom is megnőtt. A leggyakoribb párásodási hely "U" alakban, a hőszigetelő üveg alsó éle mentén van, ugyanis ott a jó hővezető képességű távtartó miatt az él hőmérséklete alacsonyabb, mint egyébként a táblaközepén, ill. az alsó élén az üvegléc felett a szellős, légmozgás is gyenge... Az üveggyártok már kifejlesztették a normál alumínium távtartóknál rosszabb hővezetésű anyagok - meleg peremek - műanyag, ill. nemesacél távtartókat, amelyekkel a kerületi rész nem hűl le a távtartó jó hővezetése miatt, ezek a megoldások azonban még nem terjedtek el, ill. egyenlőre drágábbak. Nem elég tehát csupán az üveg "U" értéke alapján kombinálni, az üveg éle jóval hidegebb télen, mint a tábla közepe. Ha már az üvegtábla közepén is párásodás lép fel, akkor már nagy a baj. Vagy az üveg nem elég jó hőszigetelésű, vagy a belső térben igen magas a páratartalom. Természetesen az alacsonyabb "U" értékkel rendelkező üveg belső felülete azonos a külső hőmérséklet esetén magasabb, mint a gyengébb hőszigetelésűé. A belső tér magas páratartalma növeli a páralecsapódás gyakoriságát.
A Párásodás megelőzése:
Lehetőleg az ablakok az épület kiszárított állapotában kerüljenek beépítésre. Főleg az első fűtési szezonban intenzív fűtéssel, szellőztetéssel kell a mindig nagy páratartalmat csökkenteni. Az ablakok alatti fűtőtestek később a levegő mozgása miatt csökkentik a párásodás veszélyét Bukó-nyíló szerkezeteknél rés szellőztető funkció beépítésével.

Kocsis Lajos okl. faipari mérnök

Forrás: Magyar Asztalos és Faipar 2006/2

Hrl

A műanyag nyílászárókról

Műanyag ablakokat 1954 óta gyártanak üzemszerűen. Az első üzemek az NSZK-ban, Olaszországban épülnek. Az 1970-es években az NDK-ban épült ki jelentős gyártói kapacitás. Magyarországon kb. 15 éve gyakorlatilag a rendszerváltást követő technológiai és piaci liberalizációt követően kezdődött el nagyüzemi jelleggel a műanyag nyílászárók gyártása. Jól megfigyelhető az iparágban a profilgyártás és az összeszerelés különválasztottsága. A műanyag ablak lehet teljes keresztmetszetében tömör vagy üreges. A tömör keresztmetszet állhat egyetlen anyagból vagy állhat magból (fa, műgyantakötésű faforgács, könnyűbeton, fémbetét) és köpenyből. A köpeny lehet a magra ráhúzva, ráextrudálva, ráöntve, formában injektálva, rétegelve. Az üreges keresztmetszet állhat egyetlen anyagból (kemény PVC) vagy készülhet fém erősítéssel is. A műanyag ablakok átlagos élettartalma -éppen a rövid ideje tartó felhasználtsága miatt - még nem ismert. Megfelelő felületkezelés esetén - amelyet ritkábban, de speciális felületkezelő anyaggal kell elvégezni - a nyílászárók élettartalma jelentős mértékben meghosszabbítható. Beépítés, a használat során keletkezező mechanikai felületi sérülések, anyagkitörések, benyomódások csak nehezen javíthatók. A termékek életciklus-elemzése során lényeges kérdés a már nem használható rész kezelése. A PVC a természetben lassan bomlik le, miközben sósav szabadul fel. (erre vonatkozóan meglehetősen kevés információ áll rendelkezésre.) Égetéssel történő megsemmisítése csak nagyon speciális égető berendezésekben valósítható meg. Ismert a hulladék PVC illetve reciklálás során történő új termék előállításának lehetősége is.

A fából készült nyílászárókról

Az első fából készült nyílászárónak sokan azt tekintik, amikor az ősember ágakkal zárta el a barlang bejáratát a vadállatok elöl. Az ókori asszír, babiloni, egyiptomi, görög, majd római építészeti emlékekben számos módon megörökítették a fa nyílászárókat. Ezeknek jelentősége napjainkban sem csökkent, azonban megfigyelhető a tömör fa felhasználási arányának csökkentése: fakompozitok jelentek meg ezen a területen is. A Magyarországon ma készített és lakásokban beépített, fából készült nyílászárók szerkezetét a hőtechnikai előírások nagymértékben meghatározzák. Az egyes profilok vastagsága, kialakítása emellett esztétikai és funkcionális célokat is szolgál. Különbségek lehetnek a felhasznált fa anyagában (fenyőfélék, tölgy, egzóták), az alkatrészek elkészítésének módjában (tömb, rétegragasztás, hossztoldás), a felületkezelés módjában (pácolás, lakkozás). A beépítés, a használat során keletkező mechanikai felületi sérülések, kiszakadások, anyaghibák könnyen javíthatók. A fából készült nyílászárók felületkezelését cca. 5 évente fel kell újítani. Ennek költségei alacsonyak, ugyanakkor a felületkezelés hiánya, sérülése esetén a termékek idő előtti tönkremeneteléséhez vezetnek. A termék életciklusa végén keletkező fahulladék egyfelől égethető. Faforgácsolva ugyanakkor faforgácslapok alapanyagaként is hasznosítható.

A legfontosabb hazai fafajták tartóssága (év)

A tartósság minősége Fafaj Szabadban a talajjal Épületben száraz helyen Víz
alatt
érintkezve nem érintkezve
Igen tartósak tölgy, gesztenye, akác, vörösfenyő, eper 10-20 60-80 500-1000 500
Tartósak erdeifenyő, boróka, fekete-fenyő, szil 7-18 50-80 120-700 500
Kevésbé tartósak lucfenyő, jegenye-fenyő, kőris 4-5 10-40 120-700 70
Nem tartósak bükk, gyertyán, juhar, éger, nyír, hárs 2-5 5-35 60-70 50

Forrás: Magyar Asztalos és Faipar 2003/10


Copyright © 2018   NAGY GÉZA FAIPARI KFT   Minden jog fenntartva!
Webdesign: Gabrielsoft